A játszótér az a hely, ahová a babák és anyukák kikapcsolódni, szórakozni járhatnak más gyerkőcökkel és anyukákkal. A valóságban ez azonban jelenthet több mindent is, ugyanis vannak anyukák, akik egyfajta kötelességből járnak a játszótérre, hogy megfelelően lefárasszák apróságaikat a délelőtti / délutáni alvás előtt, vannak anyukák, akik a maguk kikapcsolódása végett veszik igénybe a játszóterek kínálta programot, hogy leülhessenek egy padra a jó levegőn olvasni, amíg a rosszcsont homokozik. Bizonyos anyukák a társasági életüket élik a homokozók köré csoportosulva, mások pedig a kicsivel töltött órákat szeretnék még tevékenyebbé tenni azáltal, hogy hintától csúszdáig, rugós állatkától a homokozóig cipelik a pöttömöt, mindenre felültetve, mindenen lökdösve, lecsúsztatva, kiélvezve azt, hogy ezek az évek nem jönnek vissza soha.

 A játszótér tehát mikro-társadalom, teljesen színes képet mutat. A játszótereken ugyanis mindenféle anyuka megtalálható:

• A pihenős típus, akinek gyerkőce önállóan hintázik, miközben édesanyja könyvet olvas a padon, árnyékban.
• Az energiabomba, aki hátizsákkal a hátán lökdösi kisebbik gyermekét a hintában, miközben a nagyobbiknak énekel dalocskát, aki a csúszda tetejéről integet neki.
• A második gyermekkorát élő anyuka, aki legalább olyan szívesen készíti a homokvárra a függőhidat, mint amilyen szívesen a kicsi lerombolja azt.
• A beszélgetős, aki a homokozó szélén / padon ül és a többi hasonló beállítottságú anyukával cserél eszmét, mialatt a kicsik rohangásznak a játszótéren.
• A csendes típus, aki ül a homokozó sarkában, és nézi, amint kicsinye homokot lapátol a kisvödrébe.
• Aztán a játszótér lelke, aki minden anyukát hangos „Szia, mi újság, nem láttalak két napja” köszöntéssel üdvözöl, minden gyerkőcnek tudja a nevét, mikor voltak utoljára betegek, melyik oviba járnak, és milyen lépcsőkön ment keresztül a mozgásfejlődésük.
• Az óvónéni típusú anyuka, aki egyszerre játszik a tér közepén legalább hat aprósággal, akik közül egy az övé, a többi öt anyukája a padon beszélget, vagy telefonál, netán olvas.
• És természetesen ott leledzik a téren Csinimami (aki arról ismerszik meg, hogy hófehér Nike joggingban, Puma sportcipőben, háromcentis körmökkel lökdösi a hintát, homokozót messziről elkerüli, mint ahogyan elkerüli a macinacis, copfos és húsz pluszkilós anyukát is, aki kínai edzőcipőben szalad a földig saras gyerkőce után),
• Ősanya (hátán hátizsák, abba beleakasztva a földig lógó kendő, lábán saru, közben Modern Anyu sandán tekintget a lelógó anyagdarabra),
• Bioanyu (kis mikro-edényből sárgarépát kínálgat a gyerekeknek, és csúnyán néz a szomszéd homokmanó Egészségtelen Anyukájára, aki meg Kinder Pingui-t kínál a kicsiknek),
• Paramami („Marcika, ne menj a hinta közelébe”, „Gyere el a csúszdától!”, „Kérlek ne szaladj ilyen gyorsan”, „Szállj le arról a nyuszimotorról, mert megütöd magad!”, „ Ne menj közel a kerítéshez!”, „Ugye, nem ülsz a homokba, fel fogsz fázni!” – Vagány Mami meg rászól, „ugyan, hagyd már, minden esésből tanulnak valamit!”)
• A Háztartásbeli (recepteket cserél másik két anyukával)
• A Rideg Karrierista – hétköznap délelőtt esetén – nincs ott, ugyanis az ő picijével apuci vagy a nagyi van, vagy – délutáni játékidő esetén – épp befut kosztümben, mobillal a fülén, gyors puszi a kicsinek, majd apukának / nagyinak szidja a főnökét.
• És ott van Tökéletes Anyuci, aki épp a kisfiát fegyelmezi, hogy ne vigye el a más játékát. (Amit Normális Anyuka megütközve néz, mondván a játszótér lényege, hogy ott minden mindenkié.)

EZ természetesen csak egy erősen túlkarakterizált epizód a játszótéri életből, senki ne vegye a szívére, ám ha valaki netán mégis magára ismerne, az csak azt bizonyítja, van humora :) . Egy azonban biztos, minden játszótéri kaland résztvevőnek ismernie illik a Játszótéri Etikettet, mert ha nem ismeri, vagy ami még rosszabb: nem fogadja el, ne menjen játszótérre, mert csak felidegesíti magát. Ő inkább sétáljon helyette a gyerkőccel, vagy vigye el a kicsit a Ligetbe, esetleg kertes házzal rendelkező ismerőséhez. Hogy honnan szedem ezt a hülyeséget? Természetesen más anyukáktól, megfűszerezve saját tapasztalataimmal. Internetes fórumot olvasva találtam rá cirka tíz olyan kérdésre, amelyek azt firtatják, mit illik a játszótéren, és mit nem. Kivonat az ott olvasottakból, nem szó szerint idézve, csak a lényegnél maradva:

• A játszótéren minden közös.
• A játszótérre nem nevelni megy az ember, hanem kikapcsolódni.
• Illetlenség rászólni a más gyerekére.
• Mindenbe bele kell írni a neveteket, hogy tudd, a tiétek.
• Hazamenetel előtt végig kell menni az egész téren, feltúrva a homokozó minden négyzetcentijét, hogy megtaláld a tulajdonjaitok körébe eső összes tárgyat, amit levittetek.

A következő fejezetben pedig részletesen is leírom, miket kell tudnom/tudnunk, mielőtt játszótérre tévedünk az Aprósággal:)