Görbe tükör Rólunk - Nekünk

Anyai döntések - minden nézőpontból ;)

Anyai döntések - minden nézőpontból ;)

Ti mondtátok - mikor vagyok Ősanya?

2018. október 08. - Anett0721

 

 Kezdjük az Ősanyával, megadva a kellő tiszteletet a kategória jelöltjeinek. Meg úgy egyébként is, talán ezt a típust övezi leginkább az elvek összeütközéséből adódó konfliktusok hada, azaz, az Ősanyák és a Modern anyák folyamatos háborúja a folyó két oldaláról. Próbálom összeszedni a gondolataimat, miket is kell tudni az okosok szerint egy igazi, vérbeli, hamisítatlan Ősanyáról. Azaz - miket is olvastam róluk össze az internet színes világában, az Anyukák szavai szerint:

 

  • A szülésnél természetesen nem kér fájdalomcsillapítót, mert átmegy a babába, és megnyomorítja szegényt, meg különben is, igazi ANYA csak tűr, és küzd gyermekéért. Ha nem így teszel, nem is vagy igazi anya, és nem volt igazi szülésed.
  • Még a szülés előtt elolvasott a világon MINDEN nyomtatott és internetes anyagot, könyvet, tudnivalót a gyermeknevelésről (és a szülésről), amit onnan tudsz, hogy már négy hónapos terhesen hangoztatja, mit és hogyan fog csinálni, és Neked is mit hogyan kell(ene) csinálnod, ha jót akarsz Magadnak és a babádnak.
  • A gyermek tápláléka természetesen a gyémánt értékével vetekedő anyatej, amit legalább kettő, de inkább hároméves korig kell adni, különben a gyermek nem lesz elég családcentrikus, az édesanyjával való kapcsolata nem lesz elég bensőséges, egészségügyi állapota nem üti meg a normális mércét, kicsi lesz, nyamvadt és beteges.
  • A gyerek nem szopik, hanem cicizik, vacsorára sem vacsorát kap, ebédre sem ebédet, hanem cicit.
  • Cicikézés természetesen éjjel is teljesen normális, hároméves korban is, éjjelente hatszor is.
  • Cicikét természetesen bárhol, bármikor elő lehet venni, az is csak étkezés egy formája, aki ezt nem érti meg, barbár, szexista idióta.
  • Nincsenek olyan megnevezései, hogy „Tojógalamb” vagy „Fikusz Kisasszony”, mert a gyermek csoda, az anyaméh áldása, azaz csak „Életem”, „Gyermekem” és egyéb édes-kedves megszólítással illethető. Az anyukája pedig Édesanya, semmiképp sem pusztán anya, netán „mutter”.
  • A tápszer az ördög találmánya.
  • A babakocsi az ördög találmánya.
  • A cumi az ördög találmánya.
  • A cumisüveg az ördög találmánya.
  • A gyermek egészen addig, amíg Édesanyja maga alá nem csinál a gyermeke húsz kilója alatt, magára kötözve hordja, mert csak így lehet a gyermekkel éreztetni, hogy „Édesanya itt van, szeret és vigyáz Rád”. Könnyű felismerni, mert mindig púpos, van, hogy elöl-hátul: gyermek a hátán, hátizsák elöl, vagy fordítva. Ha babakocsiba teszed azt a szerencsétlent, szívtelen rohadt dög vagy.
  • A gyermeknek nincs saját szobája, maximum a fa- és háncsbabák tárolására, ugyanis evidens, hogy a szülői ágyban alszik (optimális esetben cicikével a szájában), mert csakis így lesz normális kapcsolata az Édesanyjával. Ha külön szobába teszed azt a szerencsétlent, szívtelen rohadt dög vagy.
  • Féléves koráig nem ehet a gyermek barackot, almát, semmit, csakis kizárólag anyatejet, ha előbb adsz neki bármi mást az anyatejen kívül, természetesen szívtelen rohadt dög vagy, aki károsítja gyermeke beleit.
  • Hajfesték, körömlakk, és társai tilosak, teli vannak kémiai anyagokkal, amiket beszippanthat a gyermek, átkerül az anyatejbe, visszafordíthatatlan hibát követsz el, ráadásul egy igazi Édesanya nem olyan felszínes, hogy a külsőségekkel foglalkozzon, hanem a gyermekének él, szabad óráiban (amikor nem éppen a többi Édesanyával cserél eszmét a harcifórumján a helyes hátibaba-kötözési módok legújabb EU-s ajánlásáról), körömfestegetés helyet inkább készít egy háncs Kent háncs Barbie mellé, hogy megtaníthassuk gyermekünknek a családalapítás alapjait. Arról nem is beszélve, hogy ha hajfestékre költöd a Ringatóra (Kerekítőre) szánt összeget, szívtelen rohadt dög vagy.
  • A Ringató, a Kerekítő, a Becézgető, a „Mossunk együtt kakis pelust” összejövetelek alapfoglalkozások Neked és gyermekednek a hét legalább öt napján. Nem is beszélve az Anyatej Klubról és a Hordozó Klubról, a „Gyártsunk házilag játékokat” kézműves foglalkozásról.
  • Apropó, játékok: pénzkidobás a Fisher Price, mert a legjobb játékokat az Anyatermészet adja, Neked csak ki kell faragni, meg kell kötni, meg kell tölteni, le kell fejteni, össze kell kötözni.
  • Mosható pelenka, egyértelmű, miért, van nem mosható is?
  • Mindent házilag termeszt az édesanya kertben, vagy kis ládában az erkélyen, mert a közértben csak felfújt műanyagalmát lehet kapni, tök veszélyes.
  • Ha a túrókrémet / babakekszet / stb. nem magad köpülöd, termeszted, kevered, sütöd-főzöd, hanem készen veszed, lusta vagy. Meg hát szívtelen dög is, mert a gyerekedet mérgezed.
  • A köles, a hajdina, és egyéb „magok” az alapvető élelmiszerek közé kell, hogy tartozzanak.
  • Minden egészségügyi termék illatmentes, minden étel színezék- és ízmentes.
  • A Túró Rudi az ördög találmánya.
  • Jelszó: amit nem tudsz megkötni, vedd meg használtan, mert újat venni pénzkidobás.
  • Ha használtan nem kapsz, nem ügy, az Ősanya büszkén vállalja, hogy ő biza függönyből is tud harisnyát varrni. Vagy ha nem, hamar megtanítják Ősanya társai.
  • A televízió az ördög találmánya.
  • A védőnő egy idióta.
  • A gyermekorvos egy dilettáns barom.
  • Bölcsőde? Ammegmi?
  • Ha a gyermeket nem Botondnak hívják, akkor hótbiztos hogy Ond, vagy Kond. Vagy Kende, Tass, Huba, Töhötöm, Hunor, Magor, Szemere, Nemere, vagy Lehel.
  • Szemüveges. Mert nagyon sokat olvasott. Főként a kötődő nevelésről és a nyolcvanhat hordozási módról.
  • Magassarkú cipő, bokánál rövidebb szoknya nem elfogadható viselet, mert nem lehet a gyermek után megfelelő tempóban szaladni a játszótéren.
  • Ruhában csak földszíneket hord, barnát, homokszínűt, bézst, feketét, foszöldet. Mert rózsaszínt csak a buta libák hordanak, pirosat csak a ledér nők, kéket meg a bolondok. Meg különben is, ha a mosható pelusból kifolyna a kaksi, nem látszik a pólón.
  • Nála nincs olyan, hogy a gyermeknek épp jön a foga, vagy a gyermek épp bekaksizott. Nála olyan van, hogy „Jön a fogunk”, és „bebkaksiztunk”. Harmincéves létére mondjuk elég ciki ezzel büszkélkedni.
  • Egyébként is, a gyermek nem böfizik, hanem büfikézik, nem szarik hanem kaksikál, és az orrában is cicakaki van, netán (komolyabb Édesanyák szóhasználatával élve) átlátszó orrváladék. Azt meg már tisztáztuk, hogy a gyermek nem szopik (na adj’Isten eszik), hanem cicikézik.
  • Otthon könyvtárnyi irodalom van a kötődő nevelésről, gyakorlatilag az édesanya számára az nem egy elv, hanem egy vallás. Sőt, A VALLÁS.
  • „Szabadítsátok ki Geréb Ágnest!!!!”

 

Durva. Ezeket elolvasva nem csoda, ha megbántunk másokat, akik pusztán tőlünk eltérő nevelés módszereket választottak. Természetesen van, amivel én sem értek egyet (és itt most nem feltétlenül a túlzó, bántó-poénos – kinek ugye mi – megfogalmazás, hanem a mondanivaló a lényeg), de ezt nem úgy teszem közszemlére, hogy a másik arcába mondom a véleményem (kérdezés nélkül, mert ha kérdezik, az persze más, de arra is léteznek emberi variációk a fentiek helyett), hanem pusztán úgy, hogy én MÁSKÉPP csinálom. Ha valakit a tetteid nem győznek meg, a szavaid sem fognak, bármennyire is igyekszel minél mélyrehatóbban, vagy bántóbban fogalmazni, példának okáért ráadásul egy anonim, internetes fórumon. Való igaz, én is a szavak erejét használom arra, hogy megosszam a gondolataimat, de ennek a könyvnek a lényege pont a pártatlanság, hogy minden gyermekkel kapcsolatos tudni- és tennivaló mindkét (vagy több) oldalát megmutassam, és ez, azt hiszem, eléggé különbözik attól, mintha a „Hordozz Te is, mert az jobb” vagy a „Minden babát kocsiba!” című könyvet írtam volna meg. Ugyanis azt vettem észre, hogy egy adott dolog mellett érvelést úgyis csak az hajlandó megérteni, egyáltalán átgondolni, aki amúgyis azt az adott nézetet vallja, mert ha a másikat, akkor egyből támad, gyakorlatilag be sem engedi az ellenérvet a fejébe. De vissza az Ősanyákhoz.

 Valakitől azt hallottam, hogy csak az az Ősanya, akire minden kitétel igaz, olvastam viszont egy anyuka szomorú szavait, aki konstatálta, hogy ő pusztán azon oknál fogva lett le-Ősanyázva, hogy kisfia még húsz hónaposan szopizik. Ez a baj, hogy ha valamit én máshogy csinálok, mint Te, akkor – hogy megpróbáljak nyomatékot adni a nemtetszésemnek a Te nevelési módszeredet bírálva – Rád húzok egy skatulyát, amely az adott nevelési elvvel lett felcímkézve. Tökmindegy, hogy ez a skatulya LÉTEZIK-E valójában, vagy csak a nép alkotta meg a már ismertetett okból (hogy kiigazodjunk az anyukák sokaságán), gondolkodás nélkül Rád sütöm, mert egy kitétel igaz Rád a negyvenből. Erre Te természetesen vissza akarsz vágni, és ezért rám sütöd, hogy túúl modern vagyok, már-már a felelőtlenségig modern. Mert mivel nekem nem tetszik a sokáig szoptatás, ezek szerint én EGÉSZEN BIZTOSAN már négy hónaposan a közértes zacskós levest csináltam a babámnak. Amitől persze Szerinted károsítottam a bélrendszerét, és minek szül az ilyen, inkább csináltam volna kisszéket a baba helyett. Ez persze csak egy példa volt, de remélem azért érthető. Az egész egymásra mutogatás, meg Ősanya – Modern Anya ellentét egymást szülte, és egymást élteti. Ha valaki kendőben viszi a piacra a babáját (mert mondjuk a batár nagy babakocsit nem tudja egyedül kezelni a mozgólépcsőn az anyuka) akkor egy másik anyuka – a legújabb babakocsimodellt tologatva – egyből odasúgja a társának, hogy „Nézd már az Ősanyát!”, az Ősanyának nevezett anyuka pedig ezen felháborodva amint hazaér, leírja az internetes fórumon a hordozós társainak, hogy megint látott két előítéletes nőszemélyt, akik ráadásul még barbár módon abban a nyomorult talicskában tolták szerencsétlen gyermekeiket, akik kétségbeesésükben csak az eget nézhették mert az Édesanyjukat nem látták abból az ördögi szerkezetből. De ez természetesen megtörténhet fordítva is, a kendős súg oda a barátnőjének a babakocsisról, és a babakocsis borítja az egész lelki bilijét a netes anyuka-társainak a visszamaradott, tarisznyás bolondokról, akik hátizsákként kezelik a csóringer gyerekeiket. Jogosan merül fel a kérdés: vajon melyik volt előbb, a tyúk, vagy a tojás? Erre a kutya sem fog tudni választ adni, de egy biztos: amíg van tyúk, lesz tojás. És amíg tojás van, a tyúk is kikel (vagy a kakas, de az apukák is tudnak ám nagy harcosok lenni, mint tudjuk J), ez az élet rendje. Ha megadnánk egymásnak a kicsivel nagyobb tiszteletet, mert lehet hogy ő kendőzik, ő meg babakocsizik (és nem, baromira nem kell győzködni egymást, vagy klikkekbe alakulva szidni egymást), de mindketten emberek, anyák, mint mi magunk, talán kicsivel finomabb lenne az a rántotta.

A bejegyzés trackback címe:

https://anya-lizis.blog.hu/api/trackback/id/tr8514289319

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása