Görbe tükör Rólunk - Nekünk

Anyai döntések - minden nézőpontból ;)

Anyai döntések - minden nézőpontból ;)

A Leghosszabb Poszt - János, Krisztofer vagy Odüsszeusz?

Avagy: mi kerül a karszalagra?

2018. október 08. - Anett0721

 

 A név kötelez. A név jellemez, elválaszthatatlanul kötődik hozzánk, aki ismer minket, a nevünkről onnantól mi magunk jutunk eszébe. A Ptk. (1954. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről) 77. & (1) értelmében „Mindenkinek joga van a névviseléshez”. Nevet választani tehát a szülők egyik legnagyobb és egyben legkellemesebb, ám legnagyobb vitákat szítható joga és kötelessége egyben. Kötelezettség, ugyanis a hatályos magyar jog szerint minden gyermeknek kötelesek a szülők nevet adni, azonban jog is, mert a névválasztás bizonyos értelemben szabad döntést tesz lehetővé, melyet csak a bejegyezhető nevek listája köt, de ez is csak addig, amíg be nem jegyeztetünk magunk egy új, eddig ismeretlen keresztnevet. Ennek szabályait bővebben most nem taglalnám, a fejezet célja ugyanis nem a hatályos jogi szabályozás ismertetése, hanem az a tény, hogy bizony, a kötekedő kedvűek még csak szabadon nevet adni sem hagyják az embert.

 Leszögezendő, hogy vannak azért bizonyos – jogi szabályozásba nem ütköző nevek esetében, ám emberi fülekbe és jóérzésbe annál inkább – íratlan normák, melyeket jó figyelembe venni, mielőtt nevet választunk szemünk fényének. Sosem szép dolog olyan nevet adni gyermekünknek, ami esetleg megnehezítheti az életét azzal, hogy gúnyolódásnak nyújt teret, bármennyire is tetszik nekünk az a bizonyos név. Természetesen itt az ellenérv, hogy melyik nevet ne lehetne gúnyolni? A gyerekek az iskolában, sőt már óvodáskorban, sokszor kegyetlenek egymással. Nem mindig bántó szándékkal, mindinkább a maguk szórakoztatására, szinte bármilyen keresztnévből képesek hihetetlen gyorsasággal és negatív töltésű kreativitással gúnynevet, csúfnevet kreálni egymásnak. De azért nem kell megkönnyítenünk a dolgukat!

 Szokásos, fórumozó hangulatomban belefutottam egy névadással kapcsolatos kis vitába a minap. A kismama kérdése az volt, hogy az általa felsorolt három lánynév közül, melyiket is adja születendő gyermekének? Nehéz kérdés a névválasztás, ám nem tudom miben változtathatja meg a véleményünket egy adott név irányába az a tény, hogy mondjuk harminc vadidegen emberből 12 ezt preferálja, 8 a másikat, és a maradék a harmadikat. Aki azonban mégis az internetes körkérdés mellett dönt, mint névválasztást segítendő, számolnia kell azzal, hogy a válaszolók között lesz olyan, aki az általa választott nevet kigúnyolja, ledegradálja, netán újabb hármat javasol helyette. A névválasztás ugyanis teljes mértékben szubjektív döntés, az édesanya és édesapa közös döntése (ideális esetben), tehát nem lehet statisztikai kivonatot készíteni pár tucat másik ember ízlése alapján. Ennek alapja pedig az a tény, hogy az emberi ízlések nem egyformák. Minden egyes névről megvan mindenkinek a maga véleménye, legtöbbször pedig saját tapasztalataink, asszociációs képességeink alapján alkotunk véleményt egy adott névről. Ez lehet tudatos, vagy tudat alatti. Ha ismerek például egy nagyképű Zoltánt, akkor a Zoltán név nekem – ha hangzásra mondjuk tetszik is -  már alapjában véve magában hordoz egyfajta negatív kicsengést, egy negatív töltetet, ami miatt nem fogom erre a névre keresztelni a saját fiamat. Mindazonáltal, ha megkérdezi egy kismama: „Adnátok-e a Zoltán nevet születendő fiatoknak?” (mely kérdés típus igen gyakori az említett honlapon, behelyettesítve más és más nevekkel) azt válaszolnám, én nem, de Te add nyugodtan, ha tetszik. Nem tudom ettől mennyiben jutna előrébb az illető hölgyemény, de ha neki adott némi megerősítést egy ilyesfajta válasz, az is valami.

 Tehát, legtöbbünk minden egyes keresztnévhez kapcsol egy adott személyes tulajdonságot, néha egy egész jellemet is, saját tapasztalatai, ismeretségei alapján. És ha ez még mindig nem lenne elég, mindannyian kapcsolunk még egyéb asszociációkat is annak alapján, amit szerintünk a név a hangzása alapján hordoz. Példának okáért nekem egyik kedvenc lánynevem a Tamara, mert kecsesnek és elegánsnak tartom, azonban húgomnak pedig egy molett, „nagy darab” lányt juttatja eszébe. EZ azért érdekes, mert egyikünk sem ismer Tamarát, egyszerűen csak a név hangzása ezeket juttatta eszünkbe. Amikor állapotos lettem, bárki is kérdezte mi lesz a gyermek neve, és bárkinek felsoroltam is a lehetséges fiú és lány változatokat, nem volt olyan ember, aki ne kifogásolta volna egyiket vagy másikat! De ez természetes, hiszen az ízlések nem egyformák. Azonban ez is olyan dolog, amit el KELL, hogy fogadjon a környezetemben és minden kismama környezetében mindenki, akár tetszik, akár nem. Mert lehet egy édesanya által választott nevet fújolni, azaz kifogásolni, de akkor legalább észérvek és ne egyéni ízlés alapján, mert az utóbbi mit sem ér, mint észérv. Mondjuk nekem a könyököm jött ki ha valaki ezt mondta: „Jaj, ne add ezt a nevet neki, ÉN úgy utálom!” vagy „Remélem arról a névről már letettél, mert SZERINTEM nagyon gáz.” Olyan jó lenne, ha az emberek megértenék, hogy minden anya a saját gyerekének ad nevet, a saját ízlése alapján. Ilyenkor én ennyit válaszolok annak, aki beleszól (már korábban volt szó a jó tanács és a kérdezetlen beleszólás közötti határról): „Értem, nem vagyunk egyformák, a gyermekednek majd nem ez lesz a neve, ha Neked nem tetszik.”

Jegyezd meg: 

1., nem lehet minden rokonnak és barátnak kedvezni, mert az ízlések teljesen különböznek

2., bárhogy is nevezed el végül azt a gyereket, úgysem fogja egy rokon vagy barát sem úgy szólítani.

Ha tehát nevet akarsz választani, felesleges mindenkit módszeresen kikérdezni, mert a végére nem hogy egyre biztosabb leszel egy adott nevet illetően, de mire mindenki elmondja a maga véleményét, már szinte teljesen biztos, hogy összezavarodsz. De kanyarodjunk vissza az internet (vagy épp játszótér, közért, munkahely) nevekről alkotott vélemény-kosarához. Úgy gondolom – ahogy már írtam is – nincs univerzálisan mindenkinek megfelelő név. A keresztneveket azonban könnyen beilleszthetjük bizonyos csoportokba, melyeket általános nagy szeretettel és kicsi empátiával jellemeznek az emberek. Mindenki szívesen skatulyáz be bizonyos névcsoportokat, néha joggal, néha pedig minden alap nélkül. Megpróbáltam összegyűjteni pár csoportot, a mellette és ellene érvelők véleményeivel egyetemben (egyébként némely név több csoportba is beilleszthető, és természetesen a listák a teljesség igénye nélkül készültek, tetszőlegesen bővíthetők):

 1. Béla, Géza, József, Lajos, János, Frigyes, Mária, Teréz, Erzsébet, Ida, Rózsa, Katalin, Gizella, Edit, Aranka, Ilona, Magdolna, Margit

  • ezek szép, klasszikus nevek, gyermekkorban aranyosak és kedvesek becézve, felnőttkorban pedig megfelelő komolyságot mutatnak, múltjuk van, és szép hangzásuk.
  • elavultak, szinte csak öreg bácsiknak és piacra járó néniknek van ilyen nevük, elképzelni sem tudok Béla kisbabát, ugyanis ezek mögé a nevek mögé szinte kötelezően odakívánkozik a „néni” és „bácsi”.

Azt gondolom, ha valaki hagyomány és szépen hangzó nevet szeretne, miért is ne választhatna ilyen nevek közül? Oké, számomra sem az álomnevek, de másnak meg az általam preferált keresztnevek nem tetszenek, ez a lényeg az egészben: hogy az ízlés relatív, szubjektív!

2. Patrik, Dominik, Alex, Krisztofer, Kevin, Misel, Doroti, Szofi, Szintia, Dzsenifer, Melissza, Emili, Lara, Sztella, Kármen, Nadin, Elizabet, Paulina, Sárlott, Lizett

  • ezek a nevek modernek, és mai világunkban (ahol már gyermekkorban nem árt angolul tanulni, mint világnyelv) inkább előny ha nincs nacionális határok közé szorítva a névválasztás, abszolút XXI. századi és menő, klassz hangzású nevek.
  • túl amerika-majmoló nevek, magyar szülők adjanak csak magyar nevet, ezek erőltetettek és mindenki nevetni fog rajtuk felnőttkorban, senki nem veszi majd komolyan őket, ilyen nevek gazdái meg sem öregedhetnek tisztességgel, mert hogy hangzana az Alex bácsi vagy a Szofi néni?

Hát, most valóban furcsa hangzása van a Szofi néninek, na de arra senki nem gondol, aki ezt használja érvként, hogy amikor a mostani kis modern-nevű generáció lesz agg, teljesen normális és megszokott lesz az Alex bácsi és társai? Hiszen a mostani pici Dominikok és Patrikok megnőnek, felnőttek, majd középkorúak, végül bácsik lesznek, teljesen természetes lesz mindenkinek majd akkor, hogy ezek mögé a nevek mögé is „bácsi” és „néni” kerüljön. Miért is kellene egyébként egy pocaklakó csecsemő esetében egyből azon dilemmázni, hogy fogjuk majd nevezni, ha 70 éves lesz? Én sem gondolkodtam egy percig sem azon (tényleg, ez egyébként most jutott először eszembe) hogy az én fiam majd valaha, valakinek Levente bácsi lesz.

3. Péter, Tamás, Gábor, Attila, Zoltán, Zsolt, Ádám, András, Edina, Ildikó, Nikolett, Judit, Zsuzsanna, Krisztina, Andrea, Gabriella, Erika, Mónika, Tímea

  • ezek a nevek tökéletesek, nem hivalkodók, nem öregesek de nem is túl modernek, van becézésük, időskorban is kitűnőek, nem lehet őket gúnyolni, csúfolni, klasszikusak, de nem avíttosak.
  • tucatnevek, a mai harmincas generáció jó hetven százalékát ilyen neveken illetik, minden osztályban volt fiatalkoromban legalább két Andrea, három Péter és vagy öt Krisztina. Semmilyenek, nem különlegesek, nem érdekesek.

Nem tudom, ki gondolt már ebbe bele, de valójában MINDEN EGYES korosztálynak megvannak a maga tucatnevei. Gyermekeinek osztályában majd csupa Levente, Botond, Anna és Patrik lesz, mert mostani bababerkekben ezek a leggyakoribbak. Tehát lehet, hogy nekünk, fiatal édesanyáknak a Péter és Tamás mondjuk őrült gyakoriak, mert ezek rohangáltak javarészt az iskolánk folyosóján, na de gyermekeink korában nyilvánvalóan kevés Gábor vagy Andrea születik, ugyanis az ő szüleiknek is ez a véleménye, tehát a gyereket inkább elnevezik Botondnak, Annának, Leventének, Csengének. Ezzel nincs baj, de azért vicces lesz amikor Levcsi majd nem akarja a saját fiát így nevezni, mondván az ő osztályában volt három Levente, de ha lánya lesz az sem kapja majd a Hanna nevet, mert amikor ő volt iskolás, tele volt kicsi Hannákkal az egész suliudvar.

4. Levente, Botond, Zétény, Zalán, Zsombor, Bence, Csongor, Márk, Marcell, Hanna, Anna, Panna, Csenge, Emma, Vivien, Petra, Jázmin, Gréta, Laura

  • ezek az igazi, mai modern nevek, de mentesek minden erőlködéstől, feltűnési viszketegségtől.
  • ezek a leggyakrabban adott nevek 2010-2011 években, az ovi tele lesz velük, semmi fantázia, csak divatnevek a javából, semmi kreativitás a szülők részéről, adják, ami a divat és kész.

Íme, ezek a nevek a babáink generációjának tucatnevei, de tudjátok mit gondolok? Kit érdekel, hány babának van még olyan neve, mint Leventémnek, ha egyszer nekem ez tetszik és kész. Egy gyermeknek nem kell különleges és egyedi nevet választani, ugyanis a gyermeked nem a nevétől lesz különleges, sőt, a neve lesz különleges számodra a gyermekedtől! Sokan azt hiszik, a név teszi az embert. Pedig az ember teszi a nevet. A név maga az ember, hiszen minden egyes anyukának és apukának a kicsije számára választott név onnantól különleges, egyedi és fantasztikus, semmivel össze nem hasonlítható jelentéssel bír. Nem mindegy tehát, hogy az óvodában másnak is lesz ugyanaz a neve? Ha a tiédnek teljesen egyedi neve lenne, akkor is ő lenne számotokra a Tökéletes, és más szülőnek akkor SEM ő lenne az. Tehát, a gyermek nevét Magatoknak választjátok, és természetesen Neki, de mivel ő még nem szólhat bele (és nem tudjuk, Neki egyáltalán tetszene-e akár a Patrik, akár a Gábor), ezért a Ti örömötökre kell, hogy nevet válasszatok. Ha meg a bölcsiben, oviban, suliban más is viseli majd, legalább tudjátok, hogy jó ízlésetek van :)

5. Babér, Áfonya, Klementin, Ramszesz, Eufrozina, Anakin, Kiara, Govinda, Gemínián, Polixénia, Szimka, Azura, Málna, Eperke, Mályva, Larion, Zenóbia, Rolf, Menta, Darinka, Alinka, Orion, Manassé

  • különleges, egyedi nevek, belevaló szülőktől, akik mertek kreatívak lenni és felvállalni saját ízlésüket.
  • Túl egyedi nevek, süt róluk, hogy a figyelmet akarják felhívni, ezek a gyerekek szét lesznek szekálva az iskolában, minden tanár megjegyzi majd a nevüket, ami feleltetéskor nem a legjobb, ráadásul ki hallott már Kiara néniről? Sőt, némelyikről azt sem lehet tudni, fiút vagy lányt illetnek-e (arról már nem is beszélve hogy ezek gyümölcsök és zöldségek javarészt), ne csináljunk a gyerekből bohócot, nem így kell kitűnni.

Nos, valóban nem mindennapi nevek. Mindazonáltal nem trágárak, tehát ha engedélyezve lettek, és a Magyar Tudományos Akadémia sem talált bennük kivetnivalót, miért is ne? Az ízlés relatív, mint tudjuk. Mindenkinek lehet már gyermekkorában egy álma, hogyan is akarja majd hívni születendő gyermekét, és ha ez az álom megmarad felnőttkorban is, abban nincs kivetnivaló. Másoknak persze előfordulhat, hogy nem tetszik a név, sebaj, legalább tutira megmarad a Te babádnak. Ráadásul nem tudhatod, hogy amit esetleg egy értelmetlen betűsornak hiszel, nem véletlenül épp egy többezer éves bibliai név-e?

6. Hunor, Magor, Álmos, Ond, Kond, Nimród, Árpád, Botond, Lehel, Huba, Levente, Koppány, Bulcsú, Márta, Édua, Emese, Zselyke, Imola, Jolán, Gyöngyvér, Hunorka, Szamos, Kincső

  • ezek igazi, magyar eredetű nevek, történelmiek és emelkedettek, magyar szülők gyermekeit ilyen neveken illik elnevezni, nem valami más nációktól átvett, majmolt neveken.
  • túl ősmagyar, túl avíttos, erőltetett nevek, a felükön minden gyerek hahotázni fog, nem kell megragadni bizonyos korlátok között, pláne a XXI. században.

Megint divat lett magyar nevet adni, napjainkban igen sok Hunor és Botond rohangál a játszótéren, mert évről évre van valami hullám. Ám vannak, akik nem pusztán divatból nevezik el a gyermeket Magornak, hanem nemzeti meggyőződésből (vagy épp a hangzás tetszik nekik, vagy a nagypapát hívták így), sosem tudhatod, ezért is felesleges fintorogni, ha valakinek épp egy ilyen típusú név tetszik meg.

Bárkinek eszébe juthat más, általa kifogásolt, vagy épp preferált, nevetségesnek vagy csodálatosnak tartott nevek által alkotott csoport is, nekem most ennyire futotta, remélem azért sikerült érzékeltetnem, hogy minden egyes nevet lehet dicsőíteni és leszólni is, mert minden egyes név van akinek tetszik valamiért, van akinek meg nem tetszik valamiért. Természetesen én csak a jóízlés határain belül lévő nevekről írtam, mondjuk egy Donald Tóbiás már nekem is furcsa lenne, mert mint írtam, nem kell segédkezet nyújtanunk a gyerekeknek hogy gúnynevet találjanak a saját gyermekünknek, de egy biztos: egy Misel éppúgy lehet szép kislány, mint csúnya, egy Kevin éppúgy lehet jó tanuló, mint rossz, de egy Ábel is lehet égetnivalóan rossz vagy épp mintagyerek. Erzsébet baba is lehet kamaszkorában az osztály megmenőbb csaja, de Dzsennifer is lehet majd teljesen visszahúzódó és csendes lány. A nevet azért adod, mert tetszik Neked és a kicsi apukájának, mert szereted valamiért azt a adott nevet. Egy név, bármennyire is mondják ezt az okosok, nem dönt el előre semmit! Ismerek egy név alatt öt különböző embert, mindegyiknek más jelleme, más sorsa, más életszínvonala van. Nevezd bárhogyan is a gyermekedet, ugyanolyan lesz, mint ember, mintha bármilyen más nevet választottál volna neki, ez egészen biztos. És ha valakinek az a név nem tetszett, ha ismerős az illető, majd megszokja és megszereti, ha onnantól a gyermeked jut majd róla eszébe, ha meg idegen az illető: most őszintén, nem mindegy, mit gondol?

A bejegyzés trackback címe:

https://anya-lizis.blog.hu/api/trackback/id/tr9814289279

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása